K.Á.

rengeted dolgot köszönhetek neked... és foggalmad sincs róla,miért nem teszem...nemtudom már sajnálni se, szerettem volna ha csak hozzád szól ez az egész..

rossz érzés...

a padon ültünk és beszélgettünk.láttam a szemedben a csalódottságot a gyűlölettel keveredni..szeretsz,de nem tudsz szeretni,mert én ellöklek magamtól és fogalmam sincs miért teszem..bár megtudnám magyarázni,bár tudnálak ugy szeretni ahogy te engem..
de te végül felállsz és otthagysz egyedül a szakadó esőben..én meg csak nézek utánad és sírok.. sírok a semmiért..